Élhetőbb lakások épülhetnek

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet legújabb variációja az eddiginél pontosabban, egyértelműbben fogalmaz meg számos műszaki feltételt, hogy a későbbiekben ezek ne lehessenek vita forrásai.

Több lesz az élhetőbb lakás – ez lehet a legfontosabb hozadéka az építési jogszabályok hamarosan életbe lépő változásainak. Az építkezéseket némileg megdrágíthatják ugyan az új előírások, ám a piaci túlkínálat miatt nemigen tudják majd áremelési szándékaikat érvényesíteni az ingatlanfejlesztők – vélik szakértők.

Néhány pont a 2008.09.12-től életbe lépő új szabályozásból...

  • Az egyik legfontosabb változás, hogy a jövőben nem lehet építkezni a gyorsforgalmi utak tengelyétől számított 250 méteres távon belül, a főutaknál 50 méterben szabták meg a tiltott terület szélességét. Ezzel egyértelműen az a cél, hogy csendesebb, tisztább környezet vegye körül a mostantól felépülő lakásokat.
  • Az otthonok legalább egyik hálószobájának „benapozottnak” kell lennie, azaz február 15-én minimum egy órán át be kell sütnie a napnak. A túlzott felmelegedés ellen pedig nem csak a légkondicionáló lehet a megoldás, az új épületek tervezőinek építészeti eszközökkel, árnyékolókkal, növényekkel kell megoldást találniuk a hőguta kivédésére.
  • Egyébként a klímaberendezésre vonatkozó szabályok is módosulnak: az épületekre csak takarva, a külső megjelenést nem zavaró módon lehet ezeket felszerelni.
  • A szobák mérete is „emberibb” lesz, ugyanis a lakás legalább egyik szobájának el kell érnie a 17 négyzetmétert, ám ebbe – amerikai konyhás nappali esetén – nem lehet beleszámítani a konyha és az étkező területét. A legkisebb szobának is minimum 8 négyzetméteresnek kell lennie, azaz a beruházók a jövőben nem alakíthatnak ki 6 négyzetméteres, félszobának csúfolt lyukakat. Az is előírás, hogy a kétszobásnál nagyobb lakásokban az illemhelyet a fürdőszobától elkülönítve építsék meg.
  • Kíméli a lábakat az az új szabály, amely szerint a korábbi 13,6 helyett már a tíz méter magasságot elérő, azaz az egy+három szintes épületekbe is liftet kell építeni. Eddig azt szokhattuk meg, hogy csak a négyemeletes és annál magasabb házakban találunk személyfelvonót. Az úgynevezett középmagas és a magas – harminc méter feletti – épületekbe pedig bútorszállításra alkalmas liftet is kötelező beépíteni.
  • Lakásonként gondoskodni szükséges egy biciklitároló kialakításáról is.
  • A parkolási problémákat szintén orvosolják az új előírások: minden hatlakásosnál nagyobb házba a terepszint alá garázst kell építeni. Egy gépjárműtároló nem lehet kisebb 2,70-szer 5 méteresnél. A jelentős idegenforgalmi, illetve központi szerepet játszó települések önkormányzatára is ró feladatokat az új szabályozás, mivel előírja, hogy biztosítaniuk kell az oda látogatók járműveinek – gépkocsi, autóbusz, kerékpár – az elhelyezését.


Az új rendelet szövege július 14-én jelent meg a Magyar Közlönyben. A változások döntő része az ezt követő hatvanadik napon, azaz 2008. szeptember 12-én lép hatályba, kivétel a garázsszabály: a hatlakásosnál nagyobb házakba csak 2013-tól lesz kötelező gépkocsitárolót építeni.

Akadály nélkül

  • Az épületek akadálymentesítése is kiemelt fontosságú lett: új házak esetén a küszöb legfeljebb 20 milliméter magas és lekerekített lehet.
  • Az akadálymentes ajtó legalább 90 centiméter széles legyen.
  • A lépcsőfokokat homlokfallal és orr nélküli járólappal kell kialakítani, hogy a lábfej ne akadhasson meg. Az első és az utolsó lépcsőfokot eltérő színnel, csíkkal kell jelezni.

 Szakmai vélemények:

Varjasné Székely Éva a Magyar Lakásépítők Országos Szövetségének elnöke:

A változások nem drágítják meg számottevően az újonnan épülő otthonokat – állítja a szakember, aki úgy számítja, legfeljebb fél százalékkal növelhetik meg az „extrák" a lakás költségét. Varjasné Székely Éva – aki egyúttal a Quadrat Kft. ügyvezető igazgatója – úgy tartja, egy magára valamit is adó, hoszszú távra tervező vállalkozás már ma is alkalmazza az új szabályok zömét, hiszen ezek révén kényelmesebb, élhetőbb, így jobban eladható lakások készülhetnek.
Így például liftet építenek a háromemeletes épületekbe, takartan szerelik fel a klímaberendezést, hogy látványa ne rontsa az utca képét. Nem számítják bele a nappali 17 m2-ébe a konyha és az étkező területét; mint mondja, ezt legfeljebb néhány projektcég teszi meg. A gépkocsibeállókat is akkorára tervezik, hogy ne legyen gond a garázsban a manőverezés. A kerékpártárolóval kapcsolatos előírást azonban átgondolatlannak tartja, ez szerinte nem tükrözi a reális igényeket.

Liskáné Pólya Lenke az Ecostat építőiparral foglalkozó tudományos munkatársa:

Úgy látja a kutató, hogy a mostani szabálymódosítások jórészt követik a gyakorlatot, a beruházók számára ezek már nem jelentenek újdonságot. Főképpen a nagyobb, kényelmesebb lakások iránti igények kényszerítették ki a változtatásokat, hiszen jobban értékesíthetők az otthonok például azokban a háromemeletes házakban, amelyekben lift van, a nagyobb épületekben pedig ma már elvárható, hogy teherszállításra is alkalmas felvonó legyen.
A kutató kifejezetten örül, hogy végre eltűnnek az apró félszobák, s a nappali megkapja a maga legalább 17 négyzetméterét. A gépkocsibeállók méretének a növekedése is logikus, mivel többnyire nagyobb autót használunk, mint akár két évtizeddel ezelőtt. A biciklitárolók számát sem tartja túlzottnak, elképzelhetőnek véli, hogy néhány év múlva az energiaárak növekedése miatt jóval többen közlekednek kétkerekűvel, mint manapság. Az áremelés veszélyétől nem fél a szakember, aki szerint a mai túlkínálati piacon ezt nem is lehetne realizálni.

Forrás: Világgazdaság Online 2008.08.21

Varjasné Székely Éva a Magyar Lakásépítők Országos Szövetségének elnöke: A változások nem drágítják meg számottevően az újonnan épülő otthonokat – állítja a szakember, aki úgy számítja, legfeljebb fél százalékkal növelhetik meg az „extrák” a lakás költségét. Varjasné Székely Éva – aki egyúttal a Quadrat Kft. ügyvezető igazgatója – úgy tartja, egy magára valamit is adó, hoszszú távra tervező vállalkozás már ma is alkalmazza az új szabályok zömét, hiszen ezek révén kényelmesebb, élhetőbb, így jobban eladható lakások készülhetnek.
Így például liftet építenek a háromemeletes épületekbe, takartan szerelik fel a klímaberendezést, hogy látványa ne rontsa az utca képét. Nem számítják bele a nappali 17 m2-ébe a konyha és az étkező területét; mint mondja, ezt legfeljebb néhány projektcég teszi meg. A gépkocsibeállókat is akkorára tervezik, hogy ne legyen gond a garázsban a manőverezés. A kerékpártárolóval kapcsolatos előírást azonban átgondolatlannak tartja, ez szerinte nem tükrözi a reális igényeket.

Liskáné Pólya Lenke az Ecostat építőiparral foglalkozó tudományos munkatársa: 

Úgy látja a kutató, hogy a mostani szabálymódosítások jórészt követik a gyakorlatot, a beruházók számára ezek már nem jelentenek újdonságot. Főképpen a nagyobb, kényelmesebb lakások iránti igények kényszerítették ki a változtatásokat, hiszen jobban értékesíthetők az otthonok például azokban a háromemeletes házakban, amelyekben lift van, a nagyobb épületekben pedig ma már elvárható, hogy teherszállításra is alkalmas felvonó legyen.
A kutató kifejezetten örül, hogy végre eltűnnek az apró félszobák, s a nappali megkapja a maga legalább 17 négyzetméterét. A gépkocsibeállók méretének a növekedése is logikus, mivel többnyire nagyobb autót használunk, mint akár két évtizeddel ezelőtt. A biciklitárolók számát sem tartja túlzottnak, elképzelhetőnek véli, hogy néhány év múlva az energiaárak növekedése miatt jóval többen közlekednek kétkerekűvel, mint manapság. Az áremelés veszélyétől nem fél a szakember, aki szerint a mai túlkínálati piacon ezt nem is lehetne realizálni.

Forrás: Világgazdaság Online 2008.08.21