Lefestettem a fakerítést és beszürkült. Miért?

Gondosan megcsiszoljuk, lealapozzuk majd lazúr festékkel bevonjuk a fából készült kerítést, vagy bármilyen kültéri fa felületet. Sok munka van mögöttünk, de megérte! Mire azonban eldicsekedhetnénk barátainknak, ismerőseinknek, hogy milyen szép munkát végeztünk, érdekes szürkés, feketés foltok jelennek meg a fa felületén, vagy egy kisebb eső egyszerűen csak lemossa munkánk gyümölcsét. És értetlenül állunk a probléma előtt…

A fában rejlő járulékos anyagok

A fa, mint természetes anyag, egy élő szerkezet. Különféle járulékos anyagokat tartalmaz, mint például a csersav, a gyanta illetve a víz. Ezen kívül rugalmasan alkalmazkodik a levegő páratartalmához, azaz száraz időben a fa is elpárologtatja a benne lévő nedvességet, esős időben beszívja magába. Amikor egy natúr fára bármilyen festék bevonatot rakunk, hirtelen kisebb-nagyobb mértékben korlátozzuk a természetes légzését. Ekkor az előbb említett járulékos anyagok elkezdenek „mozogni”, és kijönnek a fából, károsítva ezzel a fa felületén lévő bevonatot.

Mit okoznak a járulékos anyagok?

Leggyakrabban a járulékos anyag kiválását a fa felületén feltűnő fekete pöttyök, foltok formájában vehetjük észre. Olyan, mintha a lazúr festék alatt bepenészesedett volna a felület. Sokszor előfordul, hogy a kiválás helyén hólyagok formájában felpattogzik a bevonat, vagy megváltoztatja a színét (besárgul), de a magas csersav tartalmú fajtáknál (ilyen pl.: az akác, tölgy is) lehetséges, hogy egy párás időben egyszerűen lefolyik a felületről a festék.

Mivel védekezhetünk?

A megfelelően kiszárított, jó minőségű fából a járulékos anyagok csak nagyon extrém körülmények között oldódnak ki. Sajnos, a mai felgyorsult világunkban nehezen szerezhető be kellően kiszárított fa, és ennek ellenőrzése is csak speciális műszerekkel (fa nedvességmérő) végezhető el. Így marad a festés előtti felületkezelés.

  • A kereskedelemben már számos, erre a problémára megoldást nyújtó termék, úgynevezett szigetelő alapozó létezik. Ezen előkezelő anyagok megkötik a fában lévő járulékos anyagokat és megakadályozzák azok kioldódását.
  • Nem tartalmaznak faanyagvédőszert, így a kezelés megkezdése előtt a rovarok, gombák elleni védelmet meg kell oldani (pl.: Xylamonnal).
  • Ezt követően a felületre felhordva, majd a száradási időt kivárva vizsgálni kell az eredményt. Ha látunk bármiféle kicsapódást, azt el kell távolítani finom csiszolással, majd még egy réteg szigetelő alapozót felhordani. 
  • Ha végeztünk, jöhet a végső bevonat.

A szigetelő alapozóknak két fajtája létezik.

  1. Az egyik jellegénél fogva kizárólag zománcfesték alá használható, mivel maga az alapozó már eleve egy fedő réteget képez a felületen.
  2. A másik (és természetesen ez jóval drágább) színtelen anyag, ez használható lazúrfestékek alá is.

A fa járulékos anyag tartalma függ a fa fajtájától (pl.: az akácnak magas a csersav tartalma, a fenyőnél a gyantával vannak problémák), a kiszárítás minőségétől. A fa víztartalma pedig az időjárási körülményektől illetve a tárolástól. Nem mindegy, hogy az előbbiek függvényében milyen bevonatrendszert alkalmazunk.

Érdemes tehát kikérni szakember véleményét, és sok bosszúságtól megkíméljük magunkat.